Egér állj! Egér mehetsz! - Látogatás az Agykutató Intézetben

Egér állj! Egér mehetsz!

A Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium ismét meghívást kapott a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetébe (KOKI), az Európai Unió Kiválósági Központjába, az Agykutató nyílt napjára. Az egér és patkányagyakon végzett vizsgálatokkal, kísérletekkel elért eredmények alapján sikerül egyre jobban megismerni az agy szerkezetét, az idegsejtek felépítését, fajtáit, működését, az idegsejtek közötti kapcsolatokat és jól magyarázhatók a különböző magatartási viselkedések is. Az állat-kísérletekben tapasztaltak jól alkalmazhatók az emberi aggyal kapcsolatos ismeretek bővítésére, az idegbetegségek okainak kiderítésére, új gyógyszerek kifejlesztésére, a tünetek enyhítésére és a betegségek gyógyítására. Sajnos az idegrendszer betegségei egyre több embert érintenek világszerte, amely komoly problémát okoz a társadalomnak és az érintett családoknak egyaránt. Ezért nagyon fontosak a KOKI-ban végzett kutatások, mert a megfelelő kezelésekkel sok ember életminőségén javíthatnak. Nos, ebbe a világhírű Kutatóintézetbe juthatott el 10 mórás diák - Kocsis Géza tanár vezetésével -, akik emelt szinten tanulják a biológiát.

A résztvevő tanulók:

Slezák Emese:12.a                                     Udvardi Alexandra:12.c

Bodor Anikó:12.a                                        Primusz Miklós:12.c

Csáki Eszter:12.b                                       Gácser Máté:12.c

Vincze Zsófia:12.b                                      Cseszkó Endre:12.e

Hartyányi Flóra:12.c                                    Vörös Réka:12.e

A nyílt napra az országból 6 gimnázium kapott meghívást:

Baár Madas Gimnázium: Budapest

Piarista Gimnázium: Budapest

Városmajori Gimnázium: Budapest

Fazekas Mihály Gimnázium: Budapest

Lovassy László Gimnázium: Veszprém

Móra Ferenc Gimnázium: Kiskunfélegyháza

A program 9 órakor kezdődött az Intézmény kutatóinak előadásaival. Elsőnek Dr. Acsády László: Fény az éjszakában. Új módszerek az idegtudományban című előadását hallhattuk. Egy algából származó fényérzékeny molekulát idegsejtekbe juttatva fény hatására az idegsejtek zöld színnel láthatóvá válnak, illetve akciós potenciál kiváltódása miatt működni kezdenek. A módszert a Talamusz laborban a gyakorlatban is láttuk. Élő egér agyába elektródákat ültettek be és egy optikai szálat, amelyet a mozgást gátló sejtekbe vezettek. Az egyébként aktívan mozgó egér a száloptikán kapott fény hatására megállt, fény hiányában újra elindult!

Maglóczky Zsófia az epilepszia öröklődő formáiról és lehetséges témájáról tartotta a következő előadást. Ebből megtudtuk, hogy az ember saját génállománya mellett fontosak a szimbionta sejtszervecskék (mitokondrium) és a mikrobiomot alkotó egysejtűek, baktériumok (egy felnőtt ember belében 1,5 kg baktérium él!) genetikai állománya is. A mikrobiom is öröklődik. Nagyon fontos továbbá a gének együttműködése egymással, a mikrobiommal és a környezettel. Az epilepsziát okozhatják: mutáns gén, vagy gének, génkölcsönhatások, kromoszómatörések, nem kódoló DNS-darabok és környezeti hatások. Az emberi DNS-ben vannak olyan vírusok, amelyek már nincsenek meg a természetben, ezek az idegrendszer működését szabályozzák. A betegség gyógykezelése történhet antiepileptikumokkal, a DNS saját szabályozó mechanizmusán alapuló eljárásokkal és genetikai manipulációval. Az előadásban elhangzott egy olyan riasztó jövőkép is, hogy nem a szex lesz a leggyakoribb módja a gyerekcsinálásnak. Ehelyett a legtöbb gyerek laboratóriumban fog készülni, valószínűleg olyan pete és hímivarsejtek felhasználásával, amik bőrsejtekből készültek. Ez lehetővé tenné a terméketlen pároknak is azt, hogy gyermekük lehessen. Még az is lehetségessé válhat, hogy a férfiak bőrsejtjeiből petesejtet állítanak elő, így homoszexuális pároknak is lehet saját gyermeke!

Dr. Mikics Éva Az abnormális agresszió okai és idegrendszeri háttere című előadásában láttunk kísérleti egereket, amelyben egy nagyobb, erősebb egér megszokott ketrecébe egy kisebb, gyengébb egeret tettek. Az agresszív egér a sérülékeny helyeket (has, torok) is harapja. Agressziót okozhat: 

• gyerekkori bántalmazás, szociális elhanyagolás
• felnőttkori pszichés rendellenességek
• agyi elváltozások

Az agressziót pszichoterápiával és gyógyszerekkel együttesen lehet kezelni.

Ezután Dr. Madarász Emília Őssejtek: lehetőségek és mítoszok című előadása következett. Az őssejt önmagát megújító +más fejlődési állapotú, eltérő sajátságú utódot létrehozó osztódó sejt. A róluk szóló „mítoszok’’ azonban túloznak, mert közvetlen sejtterápiára nem használhatók, ugyanis tumorokat képeznek. Alkalmasak azonban mesterséges szövetek, szervek képzésére úgy, hogy in vitro (szervezeten kívüli) differenciáltatás után 3D nyomtatással előállított vázon sejtes bevonatok készíthetők, majd tetszőlegesen „hajtogathatók’’: érpótlásra, biológia hártyák helyettesítésére lehetnek alkalmasak. A vázon különböző szövetek, szervek (pl.:fülkagyló) is kialakíthatók, amelyeket, mivel saját sejtből lett előállítva nem lök ki az immunrendszer. Ez a jövő!

A záró előadást az Intézmény Ügyvezető Igazgatója Dr.Oberfrank Ferenc tartotta Miért legyek agykutató? címmel. A KOKI fontos feladatának tartja az utánpótlás biztosítását, ezért

- nyílt napokat tart gimnazistáknak, hátha köztük vannak a leendő kutatók

- sok egyetemista írja itt a szakdolgozatát

- a legtehetségesebb fiatalok az Intézmény munkatársai lehetnek, biztosítják fejlődésüket, akár külföldi ösztöndíjat is kaphatnak

Az előadások után megvendégelték a résztvevőket egy kis pogácsával és üdítővel, majd az Intézet néhány laborjába tettünk látogatást, amelyekben az ott folyó kutatásokról kaptunk tájékoztatást. Itt valóban láthattuk,hogy milyen sok lelkes, tehetséges, elhivatott fiatal dolgozik a KOKI-ban.

Először a Neuroimmunológiai Kutatócsoport laborjába mentünk, ahol az agyi gyulladásos folyamatokról és azok előzményeiről (magas vérnyomás, magas vérzsírszint, cukorbetegség, érelmeszesedés, influenza) hallottunk és videót láttunk arról, ahogyan az idegsejtek nyúlványaikkal állandóan keresik a kapcsolatokat.

A Talamusz labor kutatásairól korábban már volt szó (akciós potenciálok kiváltása fény hatására).

 Az Elektrofiziológiai laborban egéragyból származó élő idegsejteken terjedő bioáram végighaladását és az idegsejtek közötti kapcsolatokat figyelhettük meg a mikroszkóppal összekötött számítógép monitorján.

Az in vivo Elektrofiziológiai laborban élő egerek agyába ültetett elektródokkal mérik az aktív idegsejtek akciós potenciáljait, illetve itt láthattuk azt is, amikor az agyba juttatott száloptikával fényt vezettek egy mozgást gátló területre, ezért az egér megállt, majd ha fényt nem kap, újra elindul.

A Hálózat Idegélettan Csoport laborjában a hang hatására kiváltott félelmi reakció (Pavlov féle feltételes reflex) hatására kialakuló idegsejt kapcsolatokat vizsgálják.

Végül az Elektronmikroszkóp laborba mehettünk be, ahol valóságban is láthattuk a több tízezerszeres nagyításra képes elektronmikroszkópot. Patkányagyból készült vékony metszeteken figyelhettük meg az idegsejteket, a kapcsolatukat biztosító szinapszisokat, az axont borító velőshüvelyt. Láttuk az idegsejt plazmájában az eddig csak tankönyvekből ismert sejtalkotókat (sejtmag, endoplazmatikus hálózat, Golgi készülék, mitokondriumok).

Úgy gondolom ez a nap felejthetetlen élményt nyújtott diákjainknak. Bebizonyosodott számukra, hogy tanulni érdemes, tanulni kell, a tudás hatalom, s akár egy ilyen elismert Intézményben is dolgozhatnak, kutathatnak, mint a KOKI.

Egy elhivatott kutató számára, „minden bizonnyal a felfedezés öröme a legelevenebb öröm, amit az emberi elme valaha is átélt.” (Claude Bernard)

Ezúton is szeretnénk megköszönni a meghívást Dr. Freund Tamás Igazgató Úrnak, Dr. Oberfrank Ferenc Ügyvezető Igazgató Úrnak, valamint a nyílt nap fő szervezőjének, Dr. Szabó Dezső Professzor Úrnak. Kívánunk az Intézet minden dolgozójának további sok sikert és jó egészséget!

Kocsis Géza

biológia tanár

Tanulmányi kirándulás az agykutatás fellegvárába

2016 november 22-e reggelén csoportunk izgatottan lépett be a régi klinikák közül kiemelkedő modern MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetbe. Kíváncsian vártuk a nap elkövetkezendő programjait. 9-től fél 2-ig számos kutató tartott nekünk érdekes előadásokat kutatásaik eredményeiről, módszereikről, tapasztalataikról. Végül az Ügyvezető Igazgató úr tartott általános tájékoztatót az intézetről és az agykutatókról. Ezt követően bepillantást nyerhettünk a laborokba, ahol szorgos kutatómunkák folytak. A dolgozók ismertették velünk az egyes területek munkafolyamatát, jelentőségét. Mindegyikük nagyon barátságos, közvetlen és segítőkész volt. Örömmel töltött el, hogy ezt a napot ilyen hasznos, érdekes és kellemes programokkal tölthettem. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben javunkra fognak válni és mindannyian tudjuk majd hasznosítani az intézetben szerzett ismereteket. Megtisztelő volt azon kevesek közé tartozni, akiknek megadatott az a lehetőség, hogy ellátogassanak ide. Remélem ez az 1998 óta tartó hagyomány továbbra is folytatódik iskolánkban és számos diák részesülhet ilyen felejthetetlen élményben.

Bodor Anikó 12.A/a

Lehet, hogy agykutató leszek

2016. november 22-én a biológia fakultáció 12-dik évfolyama számára nyílt egy lehetőség, hogy ellátogathasson a budapesti Kísérleti Orvostudományi Intézetbe, a KOKI-ba, mely világszínvonalban is a legjobb agykutató intézetek között van.

A kora reggeli indulás után szerencsésen megérkeztünk az intézethez. A két vidéki gimnázium közül mi voltunk az elsők, akik megérkeztek, de nem telt el sok idő, és már be is invitáltak minket az előadó terembe, ahol öt előadást hallgathattunk végig. Elsőként Szabó Dezső agykutató Professzor köszöntő beszédét hallgathattuk meg, ami már csak azért is érdekes volt, mert a Professzor már 91 éves  és szerintem nagy megtiszteltetés volt egy ilyen bölcs és tanult emberrel találkozni, kicsit megismerni. A fogadtatás után el is indultak az előadások, melyeket kutató doktorok adtak elő, és mindegyik kivétel nélkül nagyon érdekes volt.

Az első előadást Dr. Acsády László vezette, aki Fény az éjszakában címmel mutatta be nekünk az agyban található thalamusz működését és a legújabb eredményeket, melyeket ezzel kapcsolatban sikerült felfedezniük. Rávilágított arra, hogy az agy részeinek pontosabb, alaposabb megismerésével rengeteg, az idegrendszerhez kötődő betegséget lehet megakadályozni, orvosolni, esetleg a gyógymódját forradalmasítani.

A második előadásban az epilepszia biokémiai és genetikai hátteréről tudhattunk meg többet Dr. Maglóczky Zsófia kutatótól, aki igen részletes, számunkra még eléggé ismeretlen területekbe ment bele a két gimnáziumi anyagrész szempontjából. Genetikai úton magyarázta, hogy örökletesen kialakuló formája a leggyakoribb, de akadnak véletlen előforduló esetek, akiknél mindenféle genetika nélkül megjelenik az epilepszia betegsége.

A harmadik előadást Dr. Mikics Éva tartotta, aki egy igen érdekes témával rukkolt elő, mégpedig az abnormális agresszió okaival, kialakulásának hátterével, valamint az általa elvégzett kísérletek közül is megismerhettünk párat, melyet a Kutatóintézet számára biztosított egereken végeztek ezzel a témával kapcsolatban.  A kísérletek nagy részét a jól vagy kevésbé jól szocializált egerekkel végezték.

A negyedik téma az őssejtek, azok kezelési lehetőségei és a velük kapcsolatos tévhitek voltak, melyeket Dr. Madarász Emília magyarázott el nekünk. Megtudhattuk, hogy minden emberben találhatóak őssejtek, de ezeket csak a hólyagcsírában kialakuló összecsomósodott őssejtekből lehet felhasználni. Érdekességként az is kiderült, hogy ma már ezeknek az őssejteknek bizonyos formákon való tenyésztéséből bármilyen szövet kialakítható, és nagy számban készítenek ilyen technikával műfüleket is.

Az ötödik, egyben utolsó előadást a KOKI ügyvezetője tartotta, aki főként arra fordított figyelmet, hogy megismerje a kutatások iránti érdeklődésünket, és rövidebben ismertette, hogy miért is jó agykutatónak lenni. Ismertette az intézet anyagi hátterét, és azt, hogy az intézet nem csak idősebb korosztálynak, hanem a fiatalabb, kutatópályára készülő korosztálynak is elérhető, kutatói munkájukat támogatják, akár pénzzel is.

Az előadások után a laborlátogatások következtek. Az intézet öt laborjába nyerhettünk bepillantást, melyeknek nagyon furcsa elnevezését nem igazán tudtam megjegyezni. Így inkább leírom, hogy miket láttunk. Elsőként egy olyan laborba mehettünk be, mely széles körben foglalkozik az agyban található gliasejtekkel, és azzal, hogy ezek gátlásával, vagy áthelyezésével milyen betegségek előzhetőek meg, vagy tárhatóak fel. A második labor úgynevezett elektrofiziológiával foglalkozik, melyben az egerek elaltatásával és agyuk kivételével vizsgálják az agy elektromos impulzusait. A harmadik laborban az egerek ébrenlétében vizsgálták az idegrendszer működését, mely során az állat egy kis tárgyon mozgásával, fején egy „koronával” (amin keresztül egy cső van levezetve az agy valamelyik részébe), vizsgálják az adott agyi rész sajátosságait. A negyedik labor is sok újdonságot tartogatott számunkra, de nem különben az ötödiknél, ahol egy hatalmas (kb. 1 méteres) elektronmikroszkóp fogadott minket, ahol a kutató különböző agyi részeket (mitokondrium, sejthártya, gliasejtek) mutatott meg felnagyítva.

Összességében fantasztikus élmény volt bepillantást nyerni a KOKI mindennapjaiba, és az előadásokon keresztül kicsit jobban megismerni a biológia még kevésbé ismert területét, az agykutatást és idegrendszert.  Rám ez annyira inspirálóan hatott, hogy mindenképp szeretnék végezni a későbbi munkám során valami féle kutatást, aztán ki tudja… Lehet, hogy az agykutatás lesz az.

 Csáki Eszter

 12/b