Informatika Történet Kiállítás Szegeden 2017. április 21.

2017. április 21-én, pénteken egy tanulmányi kirándulás keretében tanárok és diákok egy csoportja látogatást tett Szegeden, az Agóra Informatika Történeti Kiállításán. Az alábbiakban az egyik résztvevő diák beszámolója olvasható a kirándulásról.

Reggel 7:15-kor a kiskunfélegyházi vasútállomáson találkoztunk Tarjányi Sándor tanár úrral, és Piroska István tanár úrral.
Az időjárás sajnos úgy tűnt, nem fog nekünk kedvezni, így előzetesen felvetettünk egy olyan lehetőséget is, hogy Szeged belvárosán belül a kiállításhoz a helyi tömegközlekedést felhasználva jussunk el, de szerencsére a körülbelül ¾ órás út után Szegeden leszállva pozitív csalódásban volt részünk: kellemes tavaszi hőmérséklet várt minket.
Mikor odaértünk, Gál Zoltán tanár úr fogadott minket a vasútállomáson, hogy mutasa az utat a kiállítás felé.
Ekkor elindultunk körülbelül 20 perces sétánkra, melynek végén odaértünk az Agórába (jelentése: piactér, várostér), ahol nagyon sok időszakos és állandó kiállítás közül mi, egy tárlatvezetéssel egybekötött informatika történeti kiállítást tekintettünk meg.
Kezdetként megismerhettük magyarország első számú M3 nevű számítógép rendszerét, mely 1959-ben kezdett el Magyarországon működni.
Bemutatásra került egy szekrény méretű telefon központ, melyet megtekinthettünk működés közben, s ki is próbálhattuk. Ez után egy Oroszországban (akkor még Szovjetunió) gyártott 900 kg tömegű elektromechanikus tabulátorgépet láthattunk, amely egy valódi monstrumnak bizonyult. Mint a tárlatvezetőnktől, Szekeres Sándortól megtudtuk, ez jelentette a kiállítás összeállításakor a legnagyobb nehézséget, mivel nem szerelhető szét, így a 900 kg-os eszközt egyben kellett a helyszínre szállítani. Szintén szovjet gyártmányú az a Rasdan-3 nevű gép is, amely a terem egyik falát teljesen elfoglalta.
A kiállításon ki volt állítva a Minszk 22, mely leváltotta szegeden az M3 nevű rendszert, és jóval fejlettebb volt hozzá képest. Szemügyre vehettük az eredetileg magyar találmányt, a kisméretű floppy lemezt, amelyet azonban az akkori politikai környezet miatt végül nem Magyarország, hanem a japán Sony vitt sikerre. Tovább haladva egy érdekes kísérletet mutattak be nekünk, ugyanis összekötött floppy meghajtók működésének segítségével, az ő általuk kiadott hanngal játszottak le nekünk különböző zeneszámokat, mely elég jó mulatságnak tűnt. Az egész nap egyik legnagyobb érdekessége következett ez után: Bár az eredeti példányt csak megtekinteni lehetett, de bemutatták az egyik másolaton a szegedi Katica működését, melynek lényege, az állati viselkedés lemodellezése volt egy robottal. Megtekinthetünk egy hologrammot, melynek feltalálása Gábor Dénes nevéhez fűződik, majd egy Neumann János emlékére berendezett, ő életéből származó momentumokkal tarkított szobát járhattunk körbe.
Ez után érkezett el sokak számára a nap fénypontja, ugyanis a retro videojátékok világába kalauzoltak minket, ellenben a kontrasztot kiélesítve ezek hangulatával, megtalálható volt a teremben egy, a SAMSUNG cég által gyártott okos asztal is. Tárlatvezetésünk itt véget is ért egy kisebb-nagyobb hosszúságú idő eltellte után, majd szabadon felfedezhettük az Agóra éppen ingyenesen megtekinthető baba-kiállítását.
Azért, hogy elérjük a 12:45-kor induló vonatot,  elindultunk vissza a vasútállomás felé, útközben megálltunk a Dugonics téren, a Szegedi Tudományegyetem Rektori épülete előtt, illetve az Árpád téren, ahol az egyetem Kalmár Lászlóról elnevezett Informatikai Intézete található. Itt eltöltöttünk egy kis időt beszélgetéssel, étkezéssel. Ez után tovább folytattuk utunk a vasútállomásra, ahol Gál Zoltán tanár úr elköszön tőlünk, s mi pedig vonattal elundultunk haza. Megérkezve elköszöntünk egymástól, s ki-ki a maga módján hazafelé vette útját. Ez lett volna röviden az informatika történeti kiállításról szóló beszámolóm, ha felkeltettem érdeklődésed, javaslom szakíts rá időt, s látogasd meg Te is!

Drága László, 12/C

Máris többen jelezték, hogy ha a kiállítás meglátogatására jövőre is sor kerül, akkor szeretnének azon részt venni, ezért hagyományteremtő szándékkal jövő tavasszal is meghírdetjük ezt a kirándulást. Kiegészítésként még annyit, hogy az Agóra másik érdekesnek ígérkező állandó kiállításaira, a Látványlaboratóriumra fizika, biológia, kémia iránt érdelődők számára, illetve az Informatóriumra szintén informatika iránt érdeklődők számára szintén érdemes valamikor hasonló látogatást szervezni.

Gál Zoltán