Projekttalálkozó Spanyolországban 2018. május

Erasmus+, avagy +egy életre szóló élmény

A gimnázium Let’s meet together! elnevezésű, három éven át tartó Erasmus+ programja lassan a végéhez közeledik. Hat ország – Spanyolország, Norvégia, Lengyelország, Litvánia, Törökország és Magyarország – egy-egy iskolája vett részt a programban, minden hónapban újabb és újabb feladat várt a tanárokra és a diákokra. Az utolsó találkozóra Bailénben, egy spanyolországi kisvárosban került sor.

Előtte videochateltünk a külföldi diákokkal, prezentációkat és plakátokat készítettünk, míg végül elérkezett május 5-e. Nekem már az is egy igazi élmény volt, amikor felszállt a repülőnk és megkezdtük utazásunkat Spanyolországba. Az utána következő egy hét pedig életem legnagyobb élménye! Gyönyörű táj, tökéletes időjárás, barátságos külföldiek. Persze arról sem szabad elfeledkezni, hogy egy szuper csapattal tölthettem napjaimat: két osztálytársammal, Sánta Márkkal és Fülöp Odettel, két kilencedikes fiúval, Farmasi Ádámmal és Sashalmi Balázzsal, valamint két odafigyelő, gondoskodó és kalandvágyó tanárral, Dr Szabó Gyuláné Matyók Katalinnal és Kiss Gabriellával. Szóval így heten vágtunk bele ebbe a naagy-naagy kalandba. Bejártuk Málaga központját, a tengerpartot, Torremolinost, ahol megkóstolhattuk a híres spanyol paellát, a gyönyörűséges Ronda városkában a narancsfák árnyéka alatt andaloghattunk a bikaviadal-aréna mellett és a völgyhídon át, majd utunk Bailénbe vezetett. Itt családoknál szálltunk meg, így belekóstolhattunk, milyen egy hétköznapi spanyol család élete. Ha egy szóval kéne jellemeznem, azt mondanám, hangos. Ha két szó is használható, akkor nagyon hangos. Jellemző rájuk a "mindig csináljunk valamit" temperamentum. A mi esetünkben ez pozitívum volt, mert így öt nap alatt minden Bailénhez közel és kevésbé közel lévő városba elmentünk, minden látnivalót megnéztünk, minden hegyre felmásztunk és majdnem minden éttermet kipróbáltunk.  Elmondhatom magamról, hogy kenuztam egy hegyek közti tóban, voltam középkori arab fürdőben, vásároltam spanyol plázában, ahol nincsenek külön boltok, szintenként van mindenhol minden, bowlingoztam spanyolokkal, akik egy-egy sikertelen menet után azt kiabálták, hogy "Hisztenem!" (ez az „Istenem!” spanyol változata), minden nap lejártam a lábam és a telefonom szerint  teljesítettem a napi ajánlott 10.000 lépést, kóstoltam churrost csokiöntettel, kebabot, gazpachot és még sok más spanyol finomságot, beszélgettem spanyolokkal, litvánokkal, törökökkel, norvégokkal, lengyelekkel és ezeken a nyelveken megtanultam legalább néhány szót, fürödtem a tengerben, ahol hullámmedencét megszégyenítő hullámok dobáltak, na és persze elmondhatom, hogy részese voltam egy programnak, ami mindezt lehetővé tette. Részese voltam az Erasmus+nak. 

Ezt a hatalmas mennyiségű élményt sohasem felejtem el, és ha a Móra Ferenc Gimnázium legközelebb is részt vesz Erasmus+ban, ez az álomutazás még folytatódhat. Ha pedig nem én, akkor egy másik mórás tölthet el egy felejthetetlen hetet valahol egy felejthetetlen társasággal, felejthetetlen mennyiségű élménnyel, szórakozással és újdonsággal. Mert erről szól az Erasmus+.

Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki közreműködött a program megvalósulásában és bármivel is hozzájárult az utazás lebonyolításához, na meg ahhoz, hogy ennek az egésznek én is részese legyek.
Szóval tanulságként csak annyit írok még a végére, hogy tanulni érdemes, főleg az idegen nyelveket, mert így új ablakokat nyithatunk más emberek, más országok, más kultúrák, vagyis a világ felé.

                                                                       Bakó Liza

                                                                           10/A